Juli (9 éves) pályaműve
„A legszebb azonban mégis az, hogy az élet törvénye szerint magunkat is csak úgy menthetjük meg, ha a velünk együtt élő növényeket és állatokat is meg tudjuk óvni.”
Számomra az egyik legkedvesebb nap az évben május 22. Hogy miért? Két okból is: egyrészt akkor van a névnapom, másrészt ez a nap a biológiai sokféleség nemzetközi világnapja. Kicsi korom óta nagyon szeretem az élővilágot, a természetet, a növényeket és az állatokat, vagyis mindent, ami a biológiával kapcsolatos.
Talán ez nem is véletlenül alakult így, hiszen az egész családunk nagy természetkedvelő, a szüleim biológus kutatók. Így általában minden kérdésemre választ kapok, és rengeteg természetismerettel kapcsolatos könyvet olvasunk. Kedvenc írónk Gerald Durrell, szinte az összes könyvét olvastuk már! A történetein keresztül mi gyerekként is megértettük, hogy miért kiemelkedően fontos a biológiai sokféleség. Egyik könyvében pontosan megfogalmazta, miről is van szó: „A világ különleges és bonyolult, akárcsak a pók hálója. Ha megérinted egy fonalát, remegése végigfut az összes többi szálon. Mi nemcsak megérintjük a hálót, hanem bele is szakítunk.”
A fajok számának csökkenését és sajnálatos kipusztulásukat a legtöbb esetben a klímaváltozás és a környezetszennyezés okozza, amit viszont mi, emberek okozunk. Persze közvetlenül a fajok védelmében én még nem tudok konkrét feladatokat ellátni, de nagyon sok apró cselekedettel, a családommal együtt igyekszem tenni környezetünk védeleméért. Ha mindenki egyenként próbál így tenni, akkor talán a sok kicsi eredmény együtt hatékony lehet! Például szelektíven gyűjtjük a szemetet, csökkentettük a műanyag termékek használatát (pedig szerettem én is szívószállal inni a kakaót), felesleges dolgokat nem vásárolunk, a kinőtt ruháinkat továbbadjuk, és mi is örömmel fogadunk használt ruhákat, keveset járunk autóval. És végül, számomra a legkedvesebb, hogy támogatjuk azokat az állatkerteket, ahol a kihalófélben lévő fajok védelme és szaporítása kiemelt cél. Végveszélybe kerülnek azok a fajok, amelyeknek már csak néhány példánya él, mert a sokféleség fajon belül is a túlélés alapja. Kicsi korom óta kedvenc állatom a hiúz. Örökbefogadó szülőként is regisztrált támogatójuk vagyok! Az idei év különleges, hiszen az eurázsiai hiúz lett az „Év emlőse”! Magyarországon fokozottan védett faj, mert alig néhány egyede él nálunk szabadon. Sajnos alig van már olyan háborítatlan, nagy kiterjedésű, erdős terület hazánkban, ahol biztonságban érezné magát. A hazai hiúzmentő programokba szeretnék majd aktívan bekapcsolódni. Ennek első lépéseként részt vettem szeptemberben az ún. „Hiúz futáson”, ahol a Vadonlesők csapatával 5 km-t futottunk egy hiúz ábrát kirajzolva. Ezzel is igyekeztünk felhívni az emberek figyelmét arra, hogy óriási tragédia lenne, ha ez a csodálatos macskaféle végleg eltűnne Magyarországról!
Egy régi közmondás szerint a „sokféleség gyönyörködtet”. Az élővilág szépségét is a változatosság adja, de a biológiai sokféleség nem csak a Föld szépségének megőrzése miatt fontos. Ez a sokféleség ugyanis az élet alapfeltétele is. A legszebb azonban mégis az, hogy az élet törvénye szerint magunkat is csak úgy menthetjük meg, ha a velünk együtt élő növényeket és állatokat is meg tudjuk óvni. Mert az a vékony pókfonál mindannyiunkat összeköt…
(A gondolataim összefűzésében és legépelésében anyukám segített.)
